Prága a hétvégi sörözésre lett kitalálva

Bár a címet lehetne negatívan is értelmezni, ez egy pozitív tulajdonsága a városnak. Egy hosszú hétvégét töltöttem Prágában, ami a folyamatos eső ellenére is kellemesen telt.

A belvárost sikerült ennyi idő alatt felfedezni, megnézni minden látványosságot a vártól a Venczel térig. Ez a kör nagyjából úgy néz ki, mintha a Budai vár - Hősök tere tengelyt a felére rövidítették volna. A várból lesétálva Lánchíd helyett Károly hídon gyalogolhatunk át, ahonnan egy hangulatosabb belvárosban folytatódik az út a nevezetességek között.

Ennek annyi a hátránya, hogy a rengeteg turista sokkal kisebb helyre koncentrálódik. Úgy hömpölyög a tömeg az óvárosban, mint a várost kettévágó Duna.

A kis távolságok ellenére nem érdemes egy nap alatt végigfutni mindenen. A nyerő taktika mindenhol beülni az első sarki kocsmába, étterembe egy sörre (kettőre), és aztán menni tovább a következő szimpatikus megállóig. Nagyon elszállt árakkal talán csak a várban találkozni, de még ott is egy közepesen drága magyar helynek megfelelő árak fogadtak.

Egy korsó (Pilsner/Gambrinus) a várban 800Ft körül, a várból lefele félúton 550Ft, a vár aljában pedig 250-300Ft ért kapható. Ez a két legolcsóbb sör, de még mindig messze jobb minőségűek, mint az árban hozzájuk párosítható hazai csapolt Soproni/Dreher.

beer

A Kelet-Európa legnagyobb zenés szórakozóhelyeként reklámozott Karlovy Lazne-ban sem volt drágább a sör 400forintnál (ez egy ötemeletes szórakozóhely a belvárosban, a legfelső szinten korrekt chillout/minimal teremmel).

Nemsörösök mindenhol ihatnak csapolt vagy üveges Kofolát, ami állítólag jó ízű. Szerintem olyan, mint amikor unicumos jagert töltenek egy félig teli hubertusos üvegbe, és felöntik kólával. Egyszóval rettenet.

A kis éttermekben meg kocsmákban kapható kaják is a minél teljesebb sörös élményt szolgálják. Ha azt hittük, csak az olaszok képesek arra, hogy egy tésztát százféle feltéttel készítsenek, megtanulhatjuk hogy a cseheknek ugyanez a tócsnival (bramborak) is sikerül. A káposztás, sonkás, baconos fűszeres krumplilángosoknál jobbat álmodni sem lehet a sörök mellé, nem is beszélve a vadas húsokról knédlivel, amik szintén tökéletes párjai a cseh söröknek. Ki van ez találva, na.

beer

Sem az Uflekuba, sem a svejk kocsmába nem mentünk (időhiány), de helyi idegenvezetőnk (A PETI) szerint ezek a helyek már nagyon elturistásodtak, nem érdemes beülni (legalábbis ezzel nyugtattuk magunkat a végén). Voltunk viszont a Pilsner sörgyár önkiszolgáló kocsmájában, a The PUB-ban, ami a közösségi sörözés élményét valósítja meg:

A boxokhoz saját sörcsap jár (négy is), rajtuk egy fogyasztásmérővel, amiről kaját is lehet rendelni (hatalmas adag kaját), meg zenét kérni, pincért hívni stb. A fogyasztásmérővel az asztaltársaság követheti ki mennyit fogyaszt egymás közt, az asztalok állása pedig a terem végében lévő kivetítőn is figyelemmel kísérhető. Lehet versenyezni a többi vendéggel, és hát valljuk be őszintén:

Ki ne szeretné lenyomni sörben azt a nagyon szimpatikus társaságot ott a másik asztalnál?

Ha ez nem lenne elég, többi ilyen hely van országszerte, és az ottani eredmények is mind megjelennek a falon. Elég ciki lehet, ha egy másik város sokkal jobban áll fogyasztásban. Egy igazi lokálpatrióta, ha betéved egy ilyen helyre, mindig igyekszik megvédeni városa becsületét.

Remélem a következő lépcsőfoka a közösségi élménynek az országhatárokon átívelő hálózat lesz. Szeretném megmutatni a cseheknek, hogy itthon is értjük a dolgunkat, nem adjuk könnyen az első helyet, ha sörről van szó.

Továbbmegyek: iphone alkalmazást szeretnék, ami figyelmeztet ha a beállított rekordunkat valahol megdönteni készülnek, vagy riaszt ha a törzshelyem rosszul áll fogyasztásban.

(download)

Busszal az utiköltség Student Agency járattal 8200Ft volt oda-vissza (az Orangeways busz sem sokkal drágább), ez talán a legolcsóbb módja a kijutásnak. Megiszol 24 korsó sört és már megtérült az utiköltség, ha itthon ugyanezt csináltad volna egy hétvégén a haverokkal.

Menjetek sörözni Prágába.

 

(Nem készült túl sok kép, ami van az flickr-en megnézhető)

szerk: tudom hogy a Duna nem Duna. de hát Prágában minden Budapest. akkor a Duna is Duna

 

Filed under  //  fotóblog   prága   sör   utazás  
Comments (0)
Posted

Balaton Sound? - Tisza NoSound!

Tisza_to-0316

Hétvégén bejártuk csónakkal a Tisza tavat, ami a Balaton Sound helyett egy sokkal békésebb formája a kikapcsolódásnak (az lett volna az alternatív program). Nem sejtettük, hogy a páratlan növény - és állatvilágban gyönyörködés helyett főleg katasztrófaturistáskodni (a szó kevésbé súlyos értelmében) fogunk, de az elmúlt hónapok árvizei komoly nyomot hagytak a területen.

Tiszavalk környékén hagytuk a kocsit, ahol már a kikötőbe érve fura kép fogadott: a part legyalulva, az őrbódén ami ~3 méterrel a víz szintje felett a rámpa tetején áll, kb fejmagasságig egy vízállást jelző koszcsík fut végig.

Pár hete odáig volt víz alatt a ház - mutat rá vigyorogva a halőr. A tóra vetítve ez azt jelenti, hogy a nádas és az alacsonyabb fák is mind elmerültek. Amit a következő képeken láttok, mind víz alatt volt nemrég.

(download)

Az itt költő madarak fészkeit, tojásait és fiókáit mind elmosta az ár. Bár még sok felnőtt madarat látni, jövőre látványosan csökkenhet az állomány az utánpótlás hiánya miatt. Valószínűleg a túlélők is új fészakrakó helyet fognak keresni maguknak északabbra a Tisza mentén. - Nem túl kedvező kilátások a madárrezervátum számára. (a park egyik alkalmazottja mesélte, mikor kikötöttünk a bejáratnál. Madarat még tényleg sokat látni, ezt meg is tudom erősíteni)

Mégsem lehet egyértelműen azt mondani, hogy az árvíz katasztrofális helyzetbe sodorta volna a területet. Átmeneti állapot ez inkább. Egy ideig eltűnnek a madarak, ezt kihasználva megnő a halszaporulat, aztán visszatérnek a madarak is a bőséges táplálékforrás miatt. A bebarnult nádas, a zavaros víz és a kicsavart fák nem annyira turistacsalogató látvány, mint a páratlan madárvilág és a tavirózsákkal borított vízfelszín, de talán ez is a természet rendje. Horgász szempontból nem tudom mi lehet a helyzet, a víz annyira zavaros volt hogy semmit nem lehetett benne látni. 

(download)

Nem volt nálam csak egy nagylátó és az alap fix obi (12-24mm, és 35mm), ami elég buta dolognak bizonyult, mert fotótéma lett volna bőven. Ez a kirándulás inkább pihenésről szólt most, viszont a nyár folyamán biztos visszanézünk még, akár egy fotótúra kedvéért is. 

Csónakkal közlekedve így is sikerült annyira megközelíteni a madarakat, hogy már egy 300-as telével simán lehetett volna elfogadható képeket készíteni, plusz rengeteg magasles van végig a nádas mentén, ahonnan lehet fotózni. Még a hozzám hasonló, természetfotót sose próbált ügyeskedők is szép madárfotókkal térhetnek haza.

(download)

És a végére egy igazi Tisza NoSound videó

Filed under  //  fotóblog   kirándulás   természet   tisza tó   utazás  
Comments (0)
Posted