Sziget, koncertek, élmények
Így fest a szoba a Sziget óta. Nem mintha ennyire szeretném megőrizni a fesztivál emlékét, inkább csak lefárasztott ez a néhány nap.
A legtöbbet akkor öregedtem, amikor pénteken este eltűnt a képen elől látható hátizsákom a sajtós konténerből, benne az épp nem használt felszereléssel (vaku, 35fix, kábelek, szemüveg, ilyenek). Hogy miért nem tettem az értékmegőrzőbe, magam sem tudom. Az én hibám lett volna, ha sosem kerül elő.
Szombaton lefutottam a köröket az értékmegőrzővel, a backstage személyzettel, kerületi kapitánysággal, aztán estére csendesen beletörődtem: durván mínuszos lesz az idei fesztivál (pedig péntek este még annak örültem, hogy kilenc sört ittam, amiből egyet fizettem).
Vasárnap délután aztán megtörtént a csoda: A táska ugyanott materializálódott, ahonnan két nappal korábban eltűnt. Tényleg csoda lehetett, mert senki nem látta mikor és hogy került oda, ki tette le.
Mindent bennehagyott az illető, bárki is vitte el egy körre. Biztos Canonos (vagy pentaxos!) lehetett, mert a vakut meg az obit sem tartotta meg magának.
Örülünk Vincent.
Koncertek
Nagyon kevés koncertet láttam. Nagyon kevés előadót ismertem. Zene ízlésem jellege dinoszauruszhoz hasonlítható (úgy hallottam, már a dnb is cikinek számít, pedig mai zenék közül dubstep mellett még max azt hallgatok, de azt is csak a Hospital istállójából jött DJ-ktől). Ennyit előljáróban.
A Bad Religiont kihagytam. Tizennégy éves énemnek tartoztam volna vele, remélem jönnek még felénk. Megnéztem viszont elég sok nagyszínpados fellépőt pénteken és vasárnap, de egyikről sem tudok semmi pozitívat írni.
A Paparoach úgy maradt, ahogy akkor zenéltek amikor még a Tony Hawk Pro Skater 2 menő volt. - Csak azóta úgy néznek ki, mintha a Tokio Hotelt felhízlalták volna egy kicsit, és keresztezték volna japán mexikóiakkal.
Gentleman nekem unalmasan egyhangú volt, Mika hangját még a társaság lány tagjai sem bírták, pedig elég messze voltunk a színpadtól. 30seconds to Mars helyett az Oi va Voi-on voltunk.
Az Oi va Voi miatt vártam a Szigetet, de ez arra volt jó, hogy bennük csalódjak legjobban. Nem tudom egyértelműen megmondani miért. Közrejátszhatott hogy _szar_ kedvem volt, az is lehet, hogy a tavalyi koncertjük sikerült sokkal jobban. Nem hozták vissza azt a hangulatot amit vártam.
Egy tavalyi interjúban a Quartnak arról beszéltek, hogy a Laughter through tears óta nem találják a hangjukat és azokhoz a számokhoz próbálnak visszatérni. Ezek szerint nem megy nekik.
A nagy slágernek számító dalok is átélés nélkül szóltak. Végig az az érzésem volt mintha semmi kedvük nem lenne zenélni. Eljöttek, lenyomták a kötelezőt, mennek tovább.
A vasárnapi Muse - Kasabian nem az a vonala a pop/rockzenének amit szeretek, de a tömegből ítélve ezzel egyedül voltam. Danko Jones volt talán az egyetlen pozitív csalódás. Semmire nem számítottam, de a koncert végére megkedveltem őket. Sixx jól leírja, hogy miért.
Hangulat
Bár a gép végig a nyakamban lógott, ez nem szokott gátja lenni a szórakozásnak. Az viszont annál inkább, hogy menthetetlenül olyan érzésem volt, mint ebben az indexvideóban a két punknak. Kilenc éve minden évben fesztiválozok, de apránként elvész valami minden alkalommal a fesztiválhangulatból. Egyre kevésbé élvezem.
Nem hiszem hogy megöregedtem volna, vagy hogy ennyire megváltozott a fesztiválkultúra pár év alatt. Megmondani sem tudom miért nem éreztem jól magam. A fényképezőgépen át nem tűnik nehéznek. Van rá egy évem hogy kitaláljam (najó, pár személyes okot fel tudnék sorolni).
Volt aminek örültem is
Megismertem sok kollégát, hajnalokig söröztünk, kaptam rengeteg bókot - dicséretet - kritikát, végre beszélgethettem emberekkel fényerőről, obikról, vázcseréről, a popszakmáról, kiderült hogy ha bemutatkozom valakinek akkor rögtön tud hova tenni, sőt a blog(jai)mat is látta már, az MTI-sekről pedig hogy nem nyugdíjazott újságírók, hanem elég nagy partiarcok.
Ennyivel ennyi. Ja, meg itt van még pár hangulatkép meg koncertfotó a nagyításban
Várom a következő Szigetet. Eszembe jutott utolsó nap egy ötlet. Egy olyan sorozat, amilyen formában még senki - az általam ismert világegyetemben - nem dolgozta fel a fesztivál témát.
